A lehotai másképp királylehotai,kisrákói és bisztricskai Lehoczky nemzetség

a LEHOCZKYNEMZETSEG.HUPONT.HU HONLAP kiegészítő honlapja Lehoczky család története Országos Széchényi Könyvtár: ISBN 978-615-02-0132-0 Írta: Lehoczky József

 

8. Fejezet

Túróc vármegye térképe, és a mai Bisztricska, akkori latin
nevén Villa Biystricha oklevél igazolása, és Jahodnyk, másként
Kis-Bisztricka oklevél igazolása az 1391. évi Túróci
Registrumban.


8 / 1.§
A Lehoczky család Túróc megyében fekvő nagy uradalma Bisztricska a mai Lehoczkyak kezébe
végleg 1511-12-ben került, amikor Kisrákói Máté, más néven Lehoczky Máté megvette 200-200
aranyforint örök áron, a rokon Selmeczi Tholtoktól, korábbi nevükön Seniceiektől. Valójában ez
volt régen Bisztricia, Villa Bisztricha, melyet 1324-ben kapott adományba Beke fia János, Danch
mester, Zólyomi ispántól, aki I. Károly király nevében asományozta oda a birtokot. A király
oldalán tett hősies szolgálataiért kapta Beke fia János. Azonban 1349-ben anyai
unokatestvéreire íratta a Túróci Convent előtt, mivel fegyvertársai voltak a Csák Máté elleni
harcokban, és a birtokot ők is megérdemelték. Így nem Beke testvérágai örökölték a birtokot!
A másik birtok, Kisbisztricska, másként Jahodnyk alapbirtoka 1284-ben került a Lork, Kozma fia
Lauren comes tulajdonába. ( A családi hagyomány szerint hárman: Beke, Csernyik és Lork

testvérek voltak!) Lork, Kozma fia Lauren comes megkapta László királytól a Túróc-
Szentmártontól nyugatra fekvő Kisbyztriche, azaz Jahodnik birtokát, az akkori nevén Bisztricskát,

a mai Bisztricska szomszéd települését és környékét! (Az adatokban már 1258-ban feltűnő,
akkori nevén Villa Bystricha, ma Bisztricska szomszéd, fiók-települését, mely ekkor már értékes
birtok volt.
Májusz Elemér Túróc vármegye kialakulása, vámhelyei és forgalma, című dolgozatában úgy írja,
hogy 1258-84 között jönnek létre szétköltözéssel a túlparti települések, s Kisbeszterce,
Jahodnik. IV. László, már, mint értékes birtokot adja Kozma fia Lauren comesnek Villa Bystrichát.
„ A terület messze átnyúlt a túlpartra Béláig és Szklabinyáig, északon pedig, Ruttkáig."
Jan Sykura a Miestopicne za Turca 1944. évi Slov. Tud. Akadémia. kiadványában: "Villa
Bysztricha ura Kozma fia Lauren comes 1292-ben vásárol jobbágyfiúktól.” (Azaz megyei
nemesektől!).
Kozma fia Lauren comes valójában Kisbisztricskát kapta 1284-ben IV. László királytól, és Beke fia
János 1324-ben kapta Villa Bisztrichát, azaz a mai Bisztricskát. A két Bisztricska területének a
neve együtt volt Bystricia! De a Túróci Registrumban így van írva Bisztrricska birtokigazolása,
hogy "Super Bystricia".
Villa Bystricha és Kis-Bystrica ( Jahodnyk ) két külön birtok volt. Tehát mégegyszer:

Villa Bystrichára, a mai Bisztricskára Bekének fia János kapott adományt 1324-ben, aki aztán
1349-ben a Túróci Convent előtt Bisztice birtokát anyai ági unokatestvéreinek adja, a mai
Selmeci és Ludravai Tholtok őseinek, akkori nevükön Seniceieknek! Beke fia János anyjának a
testvére volt Péter, akiről és akinek a fiairól a Túróci Registrumban szó van!
Később, 1511-ben és 1512-ben Kisrákói Máté, másik nevén Lehoczky Máté ezen a rokonsági
alapon vásárolja meg örök áron a Tholtoktól 200-200 aranyforintért a Bisztricskán lévő negyed
részeiket!
8/ 2. §
Itt adatokat kapunk a Túróci Registrumból: 1324. ápr. 29. – 1347. nov. 13. –
1349. nov. 6. és 1357. máj. 16. dátumokkal.
A Registrum szövege: 23.§. Super Bystricia:
Item Paulus, filius Nicolai, Jacobus et Nicolaus, filii Poch et Stephanus, filius Johannis de
Seuniche, exhibuerunt nobisquasdam quatuor litteras, unam olmi /így/ domini Karuli, regis
Hungariae privilegialem mediosi suo sigillo in partibus Transsylvanis deperdito consignatum,
super confirmatione donationis magistri Danch, in facto possesionis Biztricie vocate ac
legitima statutione et meteram erectione eiusdem pro Johanne, filio Beke factis, / 1324. ápr.
29./ anno dominice incarnationis MoCCCmo vigesimo quarto provilegialiter emanatam; et
aliam domini Lodovici, pridem piissimi regis Hungariae , in festo beati Brictii confessoris,
anno /1347. nov. 13./ domini MoCCCmo quadragesimo septimo patenter confutam, pretectas
litteras dicti domini Karoli regis privilegiales de verbo ad verbum in se transcriptive et
confirmative continentem, tertiam autem conventas de Thuruch, super perpetuali donatione
dicte possesionis Bistricie per prenominatum Johannem, filium Beke, nobilem de Biztrice,
inventorem eiusdam Stephano, filio Johannis, filii Petri, Paulo, filio Nicolai, filii eiusdem Petri,
Nicoluo et Jacobo, filiis Poch, filii predicti Petri, fratribus suis patrualis /így/ facto, feria sexto
provima ante festum beati Martini confessionis, anno Domini MmoCCCmo quadrigesimo
nomo exortam quartam autem eiusdem domini Lodovici regis, /1349. nov. 6./comiti Nicolao
de Zeech preceptoriam, super remissione et resignatione dicte possesionis Biztrice, per
comitem thomam, olim iudicem curiae regieprius occupate directam, in Wisegrad, feria tertia
anno eiusdem MmoCCCmo quadrigesimo /1357. máj. 16./ septimo, patenter Confectam,
veras et iustus, asserentes plure non habere.”

A Registrum szövegének idevonatkozó fordítása:

„ Továbbá Pál, Miklós fia, Jakab és Miklós, Poch fiai és István, Senicei János fia, négyen bírnak
egyazon jog szerint; egyúttal Károly, Magyarország és Erdély királya, /” domini Karolis Regis
Hungariae pivilegialem mediosi suo sigillo in partibus Transsylvanis deperdito consignatem”/
újból megerősíti Dancs mester adományát, amit Bisztricska / Bystricia/ nevű helységre tett a
törvényes helyzetet és a biztonságos állapotot felállítva, ugyancsak Beke fia Jánosnak tettéért,
1324. ápr. 29. „ – Vagyis négyen: Pál, Miklósnak fia, Jakab és Miklós Pochnak fiai és István,
Senicei Jánosnak a fia birtokolnak itt egyazon jog szerint, valamint ugyancsak megerősíti a
király Danch mester adományát, amit Beke fia János kapott a tettért ugyancsak /aki itt
birtokol szintén/ .
„ Valamint boldog emlékezetű Lajos, Magyarországnak királya is megerősítette Károly
királynak privilégiumát. 1347 nov. 13.”
„ Harmadszor is felülvizsgálta a túróci convent a Bisztrycia földjére vonatkozó adományt, Beke
fia Jánoson keresztül, aki Bisztricska nemesura.Itt találjuk ugyancsak Istvánt, János fiát, Péter
fiait, Pált, Miklós fiát, ugyancsak Péter fiait és bátyáit, valamint rokonait. Megerősíti
kegyelmét Lajos király 1349. nov. 6. és felszólítja Tamás comest, adja vissza, amit elvett, 1357.
máj. 10. Itt senki más nem birtokolhat.”
Pontos, részletes, ide vonatkozó adatok, amire az oklevél utal:
1324 ápr. 29. előtt Danch mester Bistrice birtokát adja Beke fia Jánosnak és a határokat
kijelöli. /Túróci Reg.72. oldal/
1324. ápr. 29. Róbert Károly Danch mester Bistrice birtoka tárgyában Beke fia Jánosnak 1324.
ápr. 29 előtt tett adományát megerősíti. Ezen oklevelet Nagy Lajos király 1347. június 11-én
kelt oklevelében átírja. / Túróci Reg. 72. oldal/
1347. nov. 13 Nagy Lajos király átírja és megerősíti Róbert Károly király 1324. ápr. 29-én
Bistrice birtok tárgyában kelt adománylevelét.
1349. nov. 6. A Túróci Convent előtt Beke fia János, Bistricei nemes bistricei birtokát
unokatestvéreinek, János fia Istvánnak, Miklós fiának Pálnak,Poch fiainak Miklósnak és
Jakabnak adja.
1357. május 16. Nagy Lajos király meghagyja Széchi Miklós királyi ispánnak, hogy
intézkedjék az iránt, hogy Tamás királyi ispán, volt országbíró Bistrice birtokot, melyet
elfoglalt, tulajdonosainak adja vissza!
---------------------------------
8 /3. §

Jahodnyk, azaz Kysbistrice:
1340. jan. 22. Miklós eszterlomi prépost és a káptalan IV. László királynak Kysbistrice,
másnéven Jahodnyk birtoka adományáról szóló 1284. aug. 2. kelt adományáról szóló
oklevelét átírja.
/Túróci Registrum 85. oldal/
49. §.) A Kisbisztricskai birtokrészről, másik nevén Jahodnik földjének
benyúló területéről /B
Hasonlóképpen János, Györgynek fia, bemutatott nekünk okiratokat
..............................összeállítást Kisbisztricska nevű birtokról és annak törvényben
elrendelt határait meghatározva Kozma fiának, Lőrinc comesnek,
személyesen uralkodó László király akarata által, kelt ......................... 1284. aug. 2.
az Ő uralkodásának tizenkettedik évében, irata szóról szóra folytonos, azok
valók és igazak, érvényes, több bemutatott birtok nincs.
A két Bisztricska két uradalom volt. A kettő együtt korábban még majdnem kitette a megye
északi felét. A Tholtok Kisselmecnél is, Szklabinya környékén és Liptóban Nagy Selmecnél és
Ludraván birtokoltak .
A korábbi oldalon a registrum béli szöveg végén említett Tamás comes továbbra is
megtartotta azt, amit elvett, ezért Villa Bistricha és Bystricia, területéből is került a blatnyicai
uradalomhoz. Jahodnyk-Bisztricska uradalma pedig Lork utódainak 1413. évi kihalása után a
koronára szállt, Majd Zsigmond király a birtokot, mely felért Ruttkáig és Szklabinyáig a
Neczpáliaknak adta 1436-ban. Így került később a birtok Blatnyica uradalmához.
A XVI. század közepén a Révayak, már ezzel a területtel együtt kapták adományba a királytól a
blatnyicai és a szklabinyai uradalmat, örökös főispáni joggal. Hajdan Bisztricskán is erődített
torony állott, Túrócban több ilyen torony volt, ezek egyike nőtt fel Szklabinyán nagyobb várrá,
mely a XVI. század közepétől már a főispán és az alispán lakásaként megyeszékhely lett.
Adatok Kisbisztricskáról, más néven Jahodnikról a Neczpáli Justh
levéltárban (MNL Neczpáli Levéltár):
70. 1405. november 11. (in Martini) Wissegrad.

Zsigmond király megparancsolja Turóc vármegye ispánjának, illetőleg alispánjának és a
szolgabíráknak: vizsgálják ki Jahdnek-i János fia:
Lőrinc ama állítását, amely szerint oklevelekkel tudja bizonyítani, hogy
beiktatták Jordanfelde nevű föld egy részének birtokába.
Átírta Turóc vármegye 1405. december 1. körül kelt oklevelében. DL 63101.

71. 1405. november 11. (in Martini) Visegrag(l).
Zsigmond királynak az előzővel azonos parancsa a garamszentbenedeki konventhez. — Eltérő
írásmód: Ihadnek-i, Jardwanffelde. — Kijelölt
királyi emberek: Wendeg-i Lukács, Rossadhaza-i Fülöp, Drasgfalua-i Péter
fia: György és Kis (parvus) Pál.
Átírta a garamszentbenedeki konvent 1405. december 8-án kelt oklevelébenDL 63102.
72. 1405. december 1. körül. 1
A turóci ispán és a szolgabírák jelentik Zsigmond királynak, hogy
1405. november 11-én kelt parancsára (lásd a 70. sz.) kiküldtek két szolgabírót, és az általuk
megtartott vizsgálat igazolta Yahodnak-i János (fiának): Lőrincnek állítását. — Az oklevélnek a
szövegtől eltérő külzete a következő: Dominó regi pro Laurentio filio Johannis de Yahodnak
contra Georgium filium Petri filii Thonka de Yardan pro facto cuiusdam particule térre
Yardanfelde vocate inquisitoria.
Papíron, hátlapján öt — köztük egy záró — pecsét hülyével. DL 63101. (Fasc.
I . n. 1.)
Az oklevél kelte: Dátum secundo die inquisitionis nostre anno, quo supradicto. Minthogy a
vizsgálat napja a szövegből kimaradt, az oklevél keltét csak a fenti módon lehet megállapítani.
73. 1405. december 8. (4. die sab. a. Nicolai).
A garamszentbenedeki konvent jelenti Zsigmond királynak, hogy
az 1405. november 11-én kelt parancsára (lásd a 71. sz.) Draskfalua-i

Péter fia: György királyi ember és András pap konventi kiküldött által
Turóc megyében a nemesek, nem nemesek és má s közemberek (communibus hominibus)
között Miklós-nap előtti szombaton (dec. 5.) megtartott vizsgálat igazolta Ihadnek-i János fia:
Lőrinc állítását, amely szerint őt beiktatták Jardanfelde birtok egy darabjába, és erről
privilégiuma is van.
Papíron, zárópecsét darabjaival. DL 63102. (Fasc. I. n. 2
------
1410. május 31. (sab. p. Vrbani) Possonii.
Zsigmond király megparancsolja a turóci egyház konventjének, hogy
küldje ki megbízottját, akinek jelenlétében a kijelölt királyi emberek egyike
iktassa be Lezko-i Kis (parvum) Istvánt Koschan-i Lőrinc fiának: Péternek
a Turóc megyei Koschan birtokon levő részébe, ami őt zálogjogon illeti
meg, és az esetleges ellentmondókat idézzék a királyi jelenlét elé. — Kijelölt királyi emberek:
Ruthk-i Feyes (dictus) Gergely, Mezeuhaza-i Miklós fia: Tamás, Zenthmihal-i Bodow (dictus)
András és Polyák (dictus) János;
Átírta a turóci konvent 1410. június 22-én kelt levelében. DL 63107.
---
79. 1409. május 5. (3. die VI. p. Phil. et Jac.) Szentmárton (in opido
Senthmarton).
IHenburg-i Venth Turóc megye ispánja tanúsítja, hogy a Turóc megye
nemeseinek universitas-a részére írásbeli királyi parancsra tartott közgyűlésen a szolgabírák
és az esküdtek Istenbe vetett hitükre, a királynak és a szent koronának tartozó hűségükre, a
feszület érintésével megesküdve igazolták Dolina-i Bocz fia: András ama állítását, hogy a közte
és Yahodnak-i György fiának: Jánosnak fia: Lőrinc között az ő bántalmazása (illicitis actibus,
tam lesionibus corporis sui) és más ilyen dolgok miatt folyt viszályban bizalmi férfiak (viri
fidedigni) révén megegyezés jött létre.
Papíron, hátlapján négy pecsét részeivel, egynek pedig a helyével. DL 63106.
(Fasc. I. n. 3.)

-------------
84. 1411. április 17. (VI. p. pasche) Bude.
Zsigmond király megparancsolja a turóci monostor konventjének,
hogy küldje ki megbízottját, akinek jelenlétében a kijelölt királyi emberek
egyike tiltsa el Prybouch-i László fiát: Jánost Lezkouch-i Kis (parvus)
István, valamint fiai: Péter, Jakab és Miklós Koschan-i ama birtokának
használatától, amelyet Dobzegh (dictus) Lőrinc fiától: Pétertől vettek
zálogba. — Kijelölt királyi emberek: Rakouch-i Jakab és Márton, Kostolyan-i László és
(elmosódott).
Átírta a turóci konvent 1411. májusban (?) kelt oklevelében. DL 63111.
------
85. 1411. május.. . (?) (4. die...).
Bernát, a turóci Szűz Mária-monostor prépostja és a konvent jelentik Zsigmond királynak,
hogy 1411. április 17-én kelt parancsára (lásd
a 84. sz.) Rakouch-i Jakab királyi ember és Mihály pap rendtag (ordinis
nostri professus) konventi kiküldött eltiltották László fiát: Jánost a kis
(parvus) István és fiai által Dobzegh Pétertől zálogba vett Koschan-i
birtok használatától.
Rongált papíron, hátlapjára nyomott pecsét töredékével. DL 63111. (Fasc.
------
89. 1412. július 11. (II . a. Margarethe) Buda .
Gara-i Miklós nádor, a kunok bírája megparancsolja Turóc megye
ispánjának, illetőleg alispánjának és a szolgabíráknak, hogy vizsgálják ki
Jahodnik-i János fia: Lőrinc panaszát, amely szerint Dolina-i Bohunka fia :
Miklós és öccse: György (minor filius eiusdem Bohunka) Úrnapját követő 8. napon (jún. 9.) az

ő Gergely nevű Jahodnik-i jobbágyát Jahodnik-ban a
mezőn súlyosan megverte, megsebesítette, és a nála levő fejszéjét, fegyvereit (armis) és más
holmiját (ceteris bonis) elvette.
Átírt a Turóc vármegye 1412. július 11. után kelt oklevelében. DL 63115.
90. 1412. július 11. után. 1
Turóc vármegye alispánja és a szolgabírák jelentik Gara-i Miklós
nádornak, a kunok bírájának, hogy 1412. július 11-én kelt parancsára (lásd
a 89. sz.) az egyik szolgabíró által megtartott vizsgálat igazolta Yahodnak-i
János fiának: Lőrincnek Dolina-i Bohuna/Bohunka(!) fiai: Miklós és György
ellen emelt panaszát.
Papíron , hátlapján egy záró és négy rányomott pecsét darabjaival. DL 63115.
(Fasc. I . n . 4.)
Az oklevél a vizsgálat másnapján kelt. A vizsgálat napja azonban kimaradt
az oklevélből, így csak a mandátum kelte adott támpontot.
---------------
114. 1436. június 4. (2. die Trinitatis) Buda.
Zsigmond király a saját, valamint az ország szűkös helyzetére való
tekintettel Neczpal-i László trencséni ispánnak és várnagynak, továbbá
édestestvérének: Istvánnak és unokaöccsének (patruelis fráter): Demeter
fiának: Balázsnak zálogba adja a Jahothnyg, más néven Kysbistricze Turóc
megyei királyi birtokot a László által neki kölcsönadott 400 magyar aranyforint (florenos auri
puri Hungaricales) fejében azzal, hogy kötelesek a most Baliczky/Balyczky Miklós turóci
ispánnak elzálogosított birtokot minden tartozékával é s haszonvételével valamelyik káptalan
vagy konvent oklevelével visszaváltani; a király fenntartotta a bármikor való visszaváltás
jogát, de vállalta, hogy a birtokban annak visszaváltásáig megvédi őket.
Átírta gúti Ország Mihály nádor 1472. november 27-én kelt oklevelében.

DL 63255.
-------
115. 1436. június 5. (3. die Trinitatis) Buda.
Zsigmond király megparancsolja a turóci konventnek, hogy küldje ki
megbízottját, és annak jelenlétében a kijelölt királyi emberek egyike iktassa be Neczpal-i
László (egr.) trencséni ispánt és várnagyot, valamint édestestvérét (carnali) Istvánt, továbbá
unokaöccsét (patruelis fráter): Demeter fiát: Balázst a nekik másik királyi oklevélben
részletesen leírt módon elzálogosított Jahodnyk-i, más néven Kysbystrycze-i Turóc megyei
királyi birtokba. — Kijelölt királyi emberek: Nadazer-i Polyák János, Benycz-i György,
Jezernycze-i Thyba fia: Bálint, Zathurcza-i István fia: János, Gywlafalwa-i Gergely fia: Mihály.
Átírta a turóci konvent 1436. június 21-én kelt oklevelében, amelyet gúti
Ország Mihály nádor 1472. november 27-én kelt oklevele tartott fenn. DL 63252.
116. 1436. június 14. (8. die corp. Christi).
István, a turóci Szűz Mária-monostor (divina Providentia) prépostja
és konventje bizonyítja, hogy Balycz-i Miklós (egregius vir), Szklabinya é s
Árva várak ispánja és kapitánya (comes et capitaneus castrorum Sclabyna
et Arwa), a király hozzájárulásával a nála zálogban levő Jahodnyk, más
néven Kysbistricze Turóc megyei királyi birtokot több nemes közbenjöttével és jelenlétében
550 arany forintért (florenis puri auri iusti ponderis ac Hungaricalis monete) ugyancsak
zálogként átadta Neczpal-i Lászlónak (egr.), testvérének: Istvánnak és unokaöccsének (patrueli
fratri): Demeter fia: Balázsnak. — Jelen voltak: Prona-i Imre, Zenthpeter-i Dauid fia: Miklós,
Nadazer-i Polyák (dictus) János, Gay-i Péter fiai: Mihály, Miklós és István , Dywlafalw-i Mihály
deák , Dolyna-i Barnabá s fia: Pál , Jesen-i György .
Átírta gúti Ország Mihály nádor 1472. november 27-én kelt oklevelében.
DL 63253
------------
117. 1436. június 21. (8. die 8. diei corp. Christi).
István, a turóci Szűz Mária-monostor (divina providentia) prépostja

és konventje bizonyítja, hogy Zsigmond király 1436. június 5-én kelt
parancsára (lásd a 115. sz.) űrnapj a 8. napján (jún. 14.) Jezernycze-i Thyba fia : Bálint királyi
ember és Pál perjel, konventi kiküldött a szomszédok — Deret Sclabyna-i várnagy, Petrasius
turóc i alispán, Zenthpether-i Dauid fia: Miklós, Nadazer-i Polyá k (dictus) János, Dolina-i
Barnabás fia: Pál, Jesen-i György, Odwarcz-i László, Dywlafalwa-i Mihály deák , Gay-i Péter fiai:
Mihály, Miklós és István , és Zathurcza-i János — jelenlétében (Neczpal-i) Lászlót, Istvánt és
Balázst zálogjogon beiktatták Jahodnyk birtokába . — Az oklevelet függő pecsét alatt állították
ki .
Átírta gúti Ország Mihály nádor 1472. november 27-ón kelt oklevelében.
DL 63252.
---
121. 1439. június 1. (2. die Trinitatis) Buda.
Albert király Nezpal-i György fiának: Lászlónak (egr.), Zakolcza
királyi város kapitányának hűséges szolgálataira való tekintettel, amelyeket Zsigmond
császárnak és királynak, majd pedig neki tett, különösen pedig azokra, amelyeket Zakolcza
város megvédésével és néki átadásával teljesített, az általa zálogjogon bírt Jahodnyk Turóc
megyei birtokot minden tartozókával örök jogon Nezpal-i Lászlónak és rokonainak, úgymint
atyjának: Györgynek, édestestvérének: Istvánnak, György fia: Demeter fiának: Balázsnak
adományozza azzal, hogy a birtokot Lászlónak mindkét nembeli, míg a többieknek csak fiági
utódai örökölhetik. — Az oklevél a titkos pecséttel volt megerősítve.
Átírta gúti Ország Mihálv nádor 1472. november 28-án kelt oklevelében.
DL 63256.
----
122. 1439. június 7. (dom. p. corp. Christi) Buda.
Albert király megparancsolja a turóci egyház konventjének, hogy
küldje ki megbízottját, és annak jelenlétében a kijelölt királyi emberek
egyike iktassa be Neczpal-i György fiát: Lászlót, atyját: Györgyöt, édestestvérét (carnalis):
Istvánt és György fiának: Demeternek fiát: Balázst (ez László patruelis frater-e) az általuk eddig

zálogjogon bírt Turóc megyei Jahodnyk-i birtok birtokába, amelyet az említett László Zokolcza-
i várnagy szolgálataira való tekintettel másik oklevelével örök jogon adományozott Lászlónak

és mindkét nemű örököseinek, valamint Györgynek, Istvánnak és Balázsnak, akiknek azonban
csak férfi ági utódai örökölhetnek a birtokból. — Kijelölt királyi emberek: Jezernyche-i Thyba
Bálint, Dolina-i Barnabás fia: Pál és Benynsky György.
Átírta a turóci konvent 1439. augusztus 4-én kelt oklevelében, amelyet gúti
Ország Mihály nádor 1472. november 27-ón kelt oklevele tartott fenn. DL 63254.
--------------
124. 1439. augusztus 4. (16. die II . p. Margarethe).
István, a turóci Szűz Mária-monostor prépostja és a konvent bizonyítja, hogy Albert király
1439. június 7-én kelt parancsára (lásd a 122. sz.)
Jezernycze-i Thyba fia: Bálint királyi ember és Pál perjel konventi kiküldött Margit-napot
követő hétfőn (júl. 20.) a szomszédok — Dewer Sclabyna-i várnagy, Petras turóci alispán,
Zenthpether-i Dauid fia: Miklós,
Nadazyr-i Polyák (dictus) János, Jezen-i György, Odwarcz-i László, Gywlafalwa-i Mihály deák,
Gay-i Péter fiai: Miklós, István és Mihály, s Zathurche-i János — jelenlétében ellentmondás
nélkül beiktatták Neczpal-i Lászlót, Györgyöt, Istvánt és Balázst Jahodnyk birtokába, annak
minden tartozékával.
Átírta gúti Ország Mihály nádor 1472. november 27-én kelt oklevelében.
DL 63254.
------------
A Turóc megyei Necpál volt a Heves megyéből idetelepült
(Maconka-fiak) Marchanka fiak törzsbirtoka és családjuk névadója. A Necpáli család utolsó
férfi tagja egyetlen leányát eljegyezte Justh András legidősebb fiával, egyszersmind
elzálogosította neki birtokait . így a Justh család levéltára magában foglalja a Necpáli család
iratait is. A birtokok zömmel Turóc megyében, illetve a szomszédos megyékben voltak, de
voltak távolabbi megyékben (pl. Bihar , Komárom) is. Számos oklevél vonatkozik Békés,
Temes és Zaránd megyei birtokokra, ahol a Necpáliak a velük közös őstől származó iktári
Bethlen családdal együtt birtokoltak. Az Iktári és Bethleni Bethlenek, valamint az Apaffyak a
francia származású Marchand nevű előkelőtől származtak, aki Saroltnak, Szent István király
nővérének, Aba Sámuel király, halála után, özvegyen maradt feleségének második férje volt.
A fenti levéltári iratok 114. pontjától látjuk, ahogy 1436-ban Jahodnik birtok a Neczpáli
család tulajdonába került, majd ezen keresztül később a Blatnyicai vár uradalmához, majdy

végül így kapták adományba a Révayak a blatnyicai birtokaihoz.
----------------
8/ 4. §

Túróc vármegye birtok-térképe a XIII-XIV. században, vagyis az
Árpádok, Károly Róbert, Nagy Lajos és Zsigmond királyok idején:

turoc_birtokterkepe_a_xii-xiv._szazadban.jpg

Az ábrán Túróc vármegye, XIII-XIV. századi birtokelosztási térképéből színekkel kiemelve:
Fent a sárga terület a két Bisztricskai uradalom területe, a Túróc folyótól keletre van amit Lork
1284-ben kapott IV. László királytól, majd felvásárlással megnagyobbitott, a Túróc folyótól
nyugatra fekvő területet Beke fia János 1324-ben kapta I. Károly királytól adományba. Beke fia
János 1349-ben anyai unokatestvéreire íratta a Túróci Convent előtt, így örökösei a Selmeci
Tholtok lettek. Lork örököseivel egymás mellett ők birtokoltak a nagy kiterjedésű területen,
Bisztricián.
Az alatta lévő zöld rész Trebosztó birtok. Ez eredetileg a Prónay családé volt, de Danch mester,
főispán kiforgatta őket a birtokból, mivel ezt a birtokot 1383-ban Egyed De Cholto fiainak,
Jánosnak és Mártonnak adományozta Mária királynő, majd 1388-ban Zsigmond király is. A
Csoltói család Gömör vármegyei család volt. Ez a terület később szintén a Tholtoké lett. Majd
később ez is a Révayaké lett.
Itt szürkés-fehéren lett hagyva Kisrákó, Tarnóc, Pribóc és Nagyrákó, valamint Benice területe,
mert ezek a birtokok daraboltak voltak, egymást szabdalva, beékelődtek a birtokok egymásba,
elhatárolni ezeket egymástól a térképen nem lehet.
A zöldtől lefelé látható sárga rész a Tótprónai uradalom, valamit a Tótprónai uradalomhoz
tartozik még a Túróc folyót alkotó két forrásfolyótól keletre lévő Dubovai hatalmas terület. A
Dubovától nyugatra lévő, két folyó ág között a Rakovszky-Jeszenszky birtok van, Budis,
Kelemenfalva és a nyugati folyógon túli Jeszenő. A sárga színű Tótprónai terület és a fenti zöld
Trebosztó közötti terület a Zniói uradalom, mely a premontrei prépostságé volt. Znióban, Turul
várában volt a megyeszékhely, mely csak a XVI. században került át az örökös főispán Révayak
Szklabinyai várába.
(Znió, azaz Túróc várának másik neve Turul vára volt. Mert a Tátrát már Anonymus is Tur-Tur
hegynek, másnéven Turul hegyének nevezte. Túróc a Turul hegy közelében lévő vármegye. A
Túróc név a Turul név kicsinyítőképzős változata!)
Lent a lila terület a hajdani Chernakou-erdő ,és a mellette lévő Muthna erdő! Továbbiak
erről a 8/ 6.§-ban!
8/ 5. §
A túróci birtokelosztás a XVIII. században, Jan Sikura Túróc v.m.
helytörtrénete című könyve alapján / 1944. Pozsonyban kiadva, tótul./

turoc_birtokterkepe_a_xviii._szazadban.jpg

A zölddel színezett területek: Révay birtokok ( látjuk Bisztricskánál, mely itt sárgával van
színezve, hogy az északi része már a Révay részhez került. Mert már az előző évszázadokban a
Blatnyicai uradalom elbitorolt belőle, s a királyi utasítás ellenére sem került visssza Beke fia
János örököseihez, a Senicei (Selmeci Tholt) örökösökhöz. Lork ága, az 1391-ben a Túróci
Registrumban jegyzett Jahodnyki György és fia Jánosnak ága az 1413 -ban kihalt. Az 1284-ben IV.
László királytól adományba kapott területet az 1290. évi óbudai országgyűlés döntése szerint,
mint általában IV. László király minden adományát, a koronának vissza kellett volna szolgáltatni,
de mivel Lork unoktestvére, Rechk fia Pál mester, és testvére Serafil oldalán harcolt III. Endre
király oldalán, a korona megszerzéséért folytatott harcokban ezért Endre király ezt a birtokot

meghagyta Lork ágának kezében az ág kihalásáig. Rechk fia Seraphil mester Magister Tavernar,
Tárnokmester lett.
Csernyik ága nem tudta örökölni Lork birtokait, mivel szabályozva volt a király által az öröklési
rend. Bár próbálkoztak azon részek öröklésével, melyeket Lork vásárolt és nem a királyi
adomány része volt. Próbálkoztak a Tomcsányi nemesek is megkapni azokat a részeket amiket
tőlük felvásárolt Lauren comes 1292 körül, de 1413-ban Jahodnyk, azaz Kis-Byszrtricha és az
egész hozzá tartozó terület a koronára visszaszállt, és Zsigmond királyé lett, aki később
eladományozta Neczpáli II. Lászlónak, majd a Blatnyicai vár tartozékaként többek is megkapták
adományba egymás után, mint Komorovszky Bálint is, majd a Révayaké lett!
A XV. század második felében már itt Korom (Komorovszky) Bálint birtokolt, később tőle
örököltek részeket a Folkusovszkyak (Folkusfalvyak), majd az 1526. évi mohácsi vereség után
Folkusfalvy Péter hősihalála után örökölték az ő részét a Thomkák és a Beniczkyek. Amiután
kisrákói Lehoczky Máté, I. György fia 1511-12-ben megvásárolta a Tholtoktól 200-200
aranyforint örök áron a bisztricskai negyedrészeiket, ekkortól a Thomkák, Beniczkyek és
Lehoczky II. György ága birtokolt itt, és a Blatnyicai uradalomnak is volt itt 23 jobbágytelke.
A XVIII. századi túróci birtoktérképről is látható, hogy Túrócban nem olyan sok a Lehoczky
birtok, hogy itt sokan örököljenek. Bisztricska nagy részében vásárolt birtok, ezért itt közvetlen
öröklési jog van, nem nemzetségi, a Nagyrákó faluhoz tartozó Lehoczky birtok 6-700 hold, és a
Kisrákó (Lehotka) udvarháztelepülés egészen kicsi kb 200 hold. Itt Jan Sykura írása szerint
Lehotkán soha sem volt több egyetlen kúriánál, de ez tévedés lesz, mert itt két kúria épület volt
egymás mellett, és az 1850-ben megjelent Fényes Elek: Magyarország Geographiai szótára
szerint itt 24 lutheránus és 24 katholikus lakott, tehát az udvarházakban lakó két Lehoczky
család és a cselédeik. (Jan Sykura és a többi író mind tévedett abban is, hogy Nagy Rákó falut a
Rakovszkyak eredeti birtokának hitték, mert a későbbi időben itt nekik a faluban udvarházuk és
kriptájuk volt, de Terra Rakouch birtokon csak egy kisebb birtokrész lett később az övék, a
birtokaik valójában a Rákóc pataktól keletre voltak. A mai Nagy-Rákó falu is Csernyik birtokán
volt, és a Lehoczkyak I. András ágának birtoka volt itt. ( Már szó volt róla korábban, hogy a

Rakovszkyak birtoka a Rákóc pataktól keletre lévő, régi Zanasán birtok volt, melynek Nagyrákó-
birtok lett később a neve, az a "Ribe vizén" túl, a mai nevén Rákóc patakon túl volt, körülölelve a

Terra Rakouch nevű Csernyik-birtokot, melyen Nagyrákó és Kisrákó település területe is Lehoczky
birtok volt!) Jan Sykura szerint a lakosságot Lehotkáról (Kisrákóról) a XVII. század másokdik
felében áttelepítették Bisztricskára és máshová, itt pedig, kert, legelő, szántó és majorság
maradt. Így valószínűsítem, hogy a két itt élő Lehoczky család közül az egyik a II. Táblán szereplő
I. Mátyás ága, mely Lutheránus, a másik udvarházban pedig, a IV. táblán lévő katholikus ág
lakott, vagyis I. András ágának leszármazottai.. A két udvarház közül a déli a Lehotka birtok
udvarháza volt, míg a két udvarház közötti, a Túróc partjára levezető rövidke útnak az északi

oldalán lévő udvarház a nagyrákói Lehoczky birtok udvarháza volt. Nagyrákó faluban bent van
egy Beniczky kastély és vele szemben volt a Rakovszkyak udvarháza.
De folytassuk a XVIII. századi térképpel!
Lent a sárgával színezett terület a Prónay uradalom, valamint fent a Lehoczkyak által is bírt
részek, melyek Bisztricska túlnyomó része, (Beniczkyek és Thomkák is itt birtokolrak), valamint
Túróc-Tarnócban a Tarnóczyaktól leányági örökléssel ágazati rész, Pribócban birtokdarabok,
Kostyánban birtokrész, Nagyrákó és Kisrákó két birtokrész,- továbbá a Prónay uradalomban
részek, Lehoczky Dániel birtokol itt a Prónayak mellett, közösen a Bathyányakkal, Gáffor és
Okolicsányi családokkal. (A Tótprónai uradalomban lévő birtokrészét Lehoczky Dániel 1720 körül
vásárolta meg.)
A tótprónai uradalomtól északra a barna színezésű terület a Zniói uradalom, ekkor már
nemsokára a pesti egyetem birtoka, a Tótprónai uradalomtól délre a barna színezésű terület
pedig, a Rakovszkyak birtoka, s közös az azonos törzsű Kisjeszeni Jeszenszkyekkel.
A zöld részek mind Révay birtok. A megye észak-keleti részén a zöld résztől keletre a fehér rész
Nyáry birtok. Látható, hogy Bisztricska birtok északi része zöld, vagyis Révay birtok.
A lila rész a Körmöci uradalom.
Megjegyzés: A Bisztricskai Beniczky rész a XIX. század második felében politikai kezekbe került,
a Thomka részek és Lehoczky rész megmaradtak a családok tulajdonában. A bisztricskai Révay
birtokrészen a Révayak csak mint bérlők maradtak meg, majd ez a rész a XX. században
Michnyikov kézbe került, eladás útján. A Bisztricska birtok nagy részei a XX. század közepéig a
Lehoczky család birtokában maradt. Jan Sykura Miestopicne za Turca 1944.) Az ágazati
magánbirtokok sorsa külön fejezet lenne. Kisrákó a XIX. század végén házasodás útján a
Velicseké lett. Királylehota kompozitorátusi hitbizománya is a XX. század közepéig a családé
maradt.

8/ 6.§
A Csernakou erdő melletti Muthna erdőt IV. Béla kiály megrősítő adománya óta a sok
családdá szétágazó Alsó-, Felső,- és Közép- Muthnai és Kis és Nagy-Csepcsényi családoké volt,
kik később, a XIV. századtól kezdődően, Körmöc városának fegyveres támadásaitól, és a birtokok
állandó feldúlásától kényszerítve, a királyi és nádori ítéletek ellenére, végül sorban eladogatták
birtokrészeiket Körmöc városának, és ez lett a Körmöci uradalom magva. Ezeknek a családoknak
is az ősi hagyománycímere egy úszó, partra kapaszkodó szarvas, felette hold és csillag. A

Körmöci uradalomban, régi nevén Chernakou Erdőben, azaz Fekete Erdőben Szklenófürdő,
hajdan Chamarna pataka helységet a sok ágra szakadó Alsó-, Felső,- és Közép- Muthnai és Kis és
Nagy-Csepcsényi családok 1368-ban gyarmatosították. 1405-ben keletkezett a család

birtokterületén Új-Lehota (későbbi nevén Felső-Stubnya) helység; 1502-ben Alsó- és Felső-
Turcsek. Új-Lehota melletti Alsó-Stubnya, melyhez régről soltészsági bíráskodási jog (erdei

bíráskodási jog) kapcsolódott, az új benépesítéskor még Villa Kozma Lehotának is nevezték. -

1364-ben Alsó-Stubnya ura Miklós, Kozmának fia szabad bíró volt, tehát a helység Villa-Kozma-
Lehota elnevezése, így kimutathatóan őrá utal.

1281-ben már Villa Kozmas korábban is előfordult, ekkor ez volt Csremosnó helység neve!!!
Itt a helységnév feltehetően a helység urára, Beke, Csernyik és Lork apjára Kozmára utal!
Túróc vármegyében a Lehoczky család és elei, a Hank familia IV. Béla király kora
előtti, kezdeti birtokviszonyaira visszatekintő következtetések:
Ha tanulmányozzuk a Recsk comes és rokonsága levéltárát (Prónay levéltár) abból kitűnik, hogy
a liptói Szentiványi, Pongrácz, Szmrecsányi, Pottornyay és Nádasdi Baán családok, továbbá
Túrócban a Muthnai és Csepcsényi nemzetség családai, valamint a Lehoczky családhoz tartozó
Lork, (Kozma fia Lauren comes) mindannyian Rechk comes rokonai! Azonban elemeztem a
levéltári jegyzetekben szereplő neveket, összevetve Nagy Iván Magyarország családaival, a
Vladár családnál közölt leszármazási tábla alapján.
Az abból a családból kiágazó, később Szepesben élő Szontagh családnál 1563-
ban királyilag is meg lett címeres adománylevélben erősítve, hogy ők is, és a
Muthnai és Csepcsényi birtokos családok, német, szász bányász, már korábban
Szászországban is lovagi rangú családok voltak, melyek a Körmöc bányát
benépesítő aranybányászok közé tartoztak! Tehát ebből azt lehet így
következtetni, hogy a Rechk levéltárban láthatóan ide tartozó személyek Rechk
comessel csak házasodási rokonság! Az öröklési joguk egymás közt legfeljebb
leányági!
Azonban tovább elemeztem a Vladár Károly által 1800-as évek elején össszeállított családfát,-
mely látható Nagy Iván "Magyarország családai" könyvében, Vladár címszó alatt. Ezen családfán
az 1230 előtti idő nemzetségi leszármazási összefüggései nem mutathatók ki,- ott is külön van
vezetve!!!
Összevetve Rechk comes és rokonsága levéltárával, mely együtt kezeli a
Vladár családnál közölt leszármazási táblán lévő egyes személyek birtokjogait
Rechk leszármazottainak, a Prónayaknak a levéltárával, azt állapíthatjuk meg,

hogy a muthnai és csepcsényi családok csak házasodással kapcsolódó, sógorsági
rokonság, fiágon teljesen más család. De az irataikat a Rechk levéltárban őrizték.

A HANK FAMILIÁVAL CSAK SÓGORSÁGBAN LÉVŐ Csepcsényi és
Muthnai nemzetségi birtokközösségben lévő személyek két fő vonalon
származtak le: 1. a Nagycsepcsényi és Felső Muthnai vonalon és 2. a
Kiscsepcsényi és Közép Muthnai vonalon!
A két fő vonal közt a leszármazási kapcsolat okadatolva nem mutatható ki! A Vladár Károly
által, a XIX. század elején, összeállított leszármazási táblán sincs látható leszármazási
összefüggés a két fő ágnál! A hiteles adatok mind az 1263. évi, IV. Bélától adományozott
birtokjog-megerősítés, melyben fel vannak sorolva az akkor élt személyek, akiknek a birtokjogát
megerősíti a király azzal a feltétellel, "hogy ha kell, akkor a királyi seregben kísérjék a királyt! "
TEHÁT EZ ITT EGY NEMZETSÉGI BIRTOKKÖZÖSSÉG KÉT FŐ ÁGGAL!
1. A Nagycsepcsényi és Felső Muthnai nemzetségi ág sógorsággal kapcsolódik a Rechk (Raak)
Szosóci és Újfalui birtokú rokonságához is, ezen van Krupech comes is, aki Rechk fia Pál comes
anyai nagybátyja!
2. Kiscsepcsényi és Közép Muthnai nemzetségi ág , melyen a Szontagh család, a Batyz család és a
Csepcsényi család is áll, ősapai ágon szász lovagi eredetű, mint az kitűnik a Szontágh család
1563. évi I Ferdinánd király általi nemességmegerősírésével és címeradományával!!
----------------------------------------------------------------------
Tehát a 1. Nagycsepcsényi és Felső Muthnai vonalon látható testvérek, hárman:(A) Gudrum de
Csernakou, valamint (B) Harek /sen Hauck/ és (C) Bihisz testvérek:
____________________________________
(A)Gudrum fia (A/1) )Jank /vagy Ivank/ és (A/2) Paulik /Palik 1263. oklevélen/
(A/1) Jank / Ivank/ fia Hók, mind a kettő szerepel az 1263. évi oklevélben! Hók szerepel 1295-
ben is, nincs fia!
(A/2) Palik /1263/fiai: Balázs, Miklós és Gyula, akiktől sok ág származik, úgy mint a Sándor, a
mai Vladár család, az Urielovich és az Istvanovje, Gaspárovje, Martinkovje, Benedikovje és
Baltazárovje ágak! stb. Lásd Nagy Iván Magyarország családai könyvben Vladár címszó alatt!!!
_____________________________________
(B) Harek / sen Hauck/ két fia: (B/1) Krupech és (B=/2) Kubina/ Másképp Rubina, Harubina vagy

Hombek!/
( B/1) Krupech ága kihal, fia Benk /sen Biuk/ személyében, ki oklevélen látható 1290-ben!
( B/2 ) Kubinától pedig a XV. századig maradnak leszármazott ágak!
_____________________________________
( C ) Bihisz fia pedig az 1263-ban az oklevélen szereplő ( C/1) Miloth, akinek fia Isov/ István/
akinek fia Kelemen,/ 1359 és 68. akiben Bihisz egyik ága kihal...
A másik Bihisztől lejövő( C/2) ág az amelyiken egy korábbi Vladár nevű ág áll.
_____________________________________

2. A Kiscsepcsényi és Közép Muthnai vonalnál, Vladár Károly, XIX. század elején készült
leszármazási tábláján is az 1263. évi oklevélen is szereplő közös birtokszerzők apái és felmenői
kérdőjellel vannak jelölve!
______________________________________

Mint közös birtokszerzők szerepelnek 1263-ban, de nem biztos, hogy testvérek, apáik külön-
külön kérdőjellel jelölve:

Tieovan / vagy Polian /, Praelad / vagy Premlad/, Zumar / vagy Zuutar vagy Zontag/ és Poruch
/vagy Puchruch/ .
Zumar vagy Zontagtól ered a Batyz és a Szontagh család! A Zontágh családnál királyi
adománylevél erősíti meg, hogy szász lovagi eredetű bányász család,
Körmöcbánya első megtelepítői közé tartozik. TEHÁT AZ EGÉSZ NEMZETSÉG
SZÁSZ LOVAGI EREDETŰ!

___________________________________________
Így mivel Krupech comes is aki a Nagycsepcsényi és Felső Muthnai
családokhoz tartozik, nem ősapai ágon lévő vérségi rokona Rechk comesnek, és
a Vladár Károly-féle családfából láthatóan nem származási vérrokon,- mégis
1293. évi oklevélben Rechk comes fia I. Pál comes " idősebb bátyjaként" van
írva, aki elesett a csatában, úgy" mint Vrin fia Péter is", akik szintén kiérdemlik
elestükkel I. Pál adományát!

Tehát ő a sógora volt Rechk comesnek, mert az itt említett oklevélben Rechk
fia Pál comes " idősebb bátyjának" van írva, tehát anyai nagybátyja I. Pál
comesnek.
I. Pál comes és Kozma fia Lauren comes pedig, úgy néz ki, hogy unokatestvérek,
tehát Rechk comes Kozma testvére! Tehát Csernyik, Beke és Lork nagybátyja
Recsk comes!
Eredetileg valószínűleg a Hank familia is és a szász lovagi familia is a Csernakou
helységben laktak! Ezt sokan Csremosnóval feltételezik azonosnak, de lásd a
bizonyításomat, hogy Csernakou ( Chornok helység) Mosócz későbbi
mezővárosal azonos! A területet elfoglaló és benépesítő családoknak itt lehetett
az első megtelepedési központjuk a sűrű erdők tisztásai alatti, termékeny,
áradmányos részen!
Villa Kozmas, vagyis Csremosnó, 1281-ben lehet, hogy a Lehoczkyak ősének
Kozmának a foglalás útján szerzett települése volt. Itt van egy vár maradvány is.
Csernyik (Fekete) viszont nem Csremosnóról, hanem valószínűleg Csernakou
helységről, a későbbi Mosócról kapta a keresztnevét. Mivel az Uriel arkangyalról
kapott keresztneve, (Urin = Vrin= Vorin) asszociálásra ad lehetőséget a
Feketeséggel!
A Csernakou település feletti erdőterületet, a Chernakou erdő melletti Muthna erdőt, a később
itt birtokos családok törzs ősei, Gudrum fia Ivank (vagy másképp Jank) , és Palik, rokonaikkal,
Kripech, Kubina Haik fiai, Milosth Bitisz fia, Maladen s többekkel együtt, mint a Körmöcbányai
telepekhez közel eső Chernakou helységnek jövevény (hospites) betelepítői, IV. Béla által, 1263-
ban, hű szolgálataikért szabadalmaikban megerősíttettek, azon kikötés mellett, hogy alkalmilag
a király zászlói alatt harcoljanak.
Összegzés:
Korábbi nevén Csernakou Erdő melletti, Muthna Erdőt IV. Béla király adta
adományba a muthnai és csepcsényi, több ágra ágazódó családoknak. Ezen
családok, a családnemzetség egyik családjának, a Szontágh családnak az 1563.
évi, I. Ferdinánd király nemességmegerősítő címerújítási oklevelének szövege
alapján " a Körmöczbányához közel eső Csernakou helység, első, bányász
megtelepítői voltak, akik szász lovagi renden voltak.

Az előbbi táblán a Nagycsepcsényi és Felső Muthnai vonalon Gudrum de
Chernakou testvére " Harek seu Haruk" fia az 1263. évben jelzett "Krupech
comes", aki Rechk fia Pál comes és Seraphil comesek anyai nagybátyja volt, és ő
szerepel III. Endre 1293- évi Tótprónai adománylevelében! "Magistro Paulo, filio
Comitis Rechk, et Comiti Cropech, patruo eiusdem" = vagyis: Pál Mester Rechk
Comes fia, és Cropech Comes előbbi nagybátyja! ( Lásd az 1/2. §/ 2. jegyzeténél
a Rechk comes és rokonsága levéltár adatait!)
Ebből látható, hogy Krupech comes nem férfi ágon tartozott a "Hank
familiához", hanem sógorsági kapcsolat volt a két család közötti rokonság!
A mai szlovák állítások többször is, akárcsak Nagy Iván Magyarország családai
című könyvében Csernakou (Csornok) helységet Csremosnóval azonosítják,- de
nagyot tévednekl
Az előbb már emltett IV. Béla király általi adományozás a Muthna erdő
betelepítésére vonatkozott, azért kaptak Muthna erdőre adományt az előbb
említett családok, mert lakosságot hoztak az erdők irtvány-telepeire.
Csernakou helység ennél sokkal régebbi volt! Én azt állítom, hogy Csernakou
helység (Csornok), melynek lakói szabad állapotát is igazolta IV. Béla a Rechk
comes levéltár irataiban, ez a helység valójában a később mezővárossá lett
Mosócz helység, mely a Csernakou erdőből jövő Csernakou patak két folyása
közötti terület. (Mosóc jelentése = a Csernakou patakok által körülfolyt területet
jelenti!) Chernakou erdő pedig nem teljesen azonos Muthna erdővel, hanem a
két erdő egymás mellett van! Chernakou erdő volt kicsit északabbra, Blatnyica
irányában. A régi nevén Csernakou erdőből két ágon jön le két patak, mely
Balázsfalvánál egyesül. Mind a két patak neve most is Cierna voda. Mosócon
még átfolyik egy harmadik patak, a Rybnik nevű patak is, mely valószínűleg a
halakról nyerte a nevét. Ez a Ribnik patak Balázsfalva fölött folyik az északi
Cserna voda ágba, mely aztán lejjebb egyesül a másik, a nagyobb, bővebb vizű
Cserna vodai folyóágba, mely aztán a Túróc folyóba ömlik.
Keltezés: 1290-00-00
DL-DF: 249697

Regeszta: III. András király Jank fia: Hotk, Kurpoch fia: Benk, Polyan fia: Wytalus és más
Churnok-i rokonaik kérésére átírja és megerősíti IV. Béla 1263-i privilégiumát (1351. sz.) a
Churnok-iak szabad állapotáról. — D. p. m. discr. viri mag. Theodorii prepositi Albensis eccl.,
au. n. vicecanc. 3 dil. et f. n. a. D. millesimo ducentesimo b nonagesimo, r. aut. n. a. primo.
Elektronikus elérhetőség:
https://library.hungaricana.hu/hu/view/MolDigiLib_MOLkiadv2_13/?pg=23&lay
out=s&query=bog*
https://archives.hungaricana.hu/hu/charters/12064/?list=eyJxdWVyeSI6ICJKRU
xaPSgxMjk0KSJ9
Itt éltek eredetileg a Hank familia béli családok is, akárcsak a Vladár Károly által
itt ismertetett, sok, ágra ágazott, csepcsényi és muthnai családok is!
Csernyik is innen kapta a keresztnevét, mert keresztneve Urin (Uriel, Vorin,
Vrin) a halál arkangyalának a neve, így asszociál a keresztnév a Fekete= Csernyik
névvel is!
Ezen állításom helyességét bizonyítja a Rechk comes és
rokonsága levéltárban az alábbi irat:
Keltezés: 1258-09-26
DL-DF:
Teljes szöveg: Bela, dei gratia Ungariae, Dalmatiae, Croatiae, Ramae, Serviae, Gallitiae,
Lodomeriae Cumaniaeque rex omnibus praesentes litteras inspecturis salutem in omnium
salvatore. Ut collationes regum perpetua firmitate solidentur, litterarum solent testimonio
communiri,
Latin regeszta: Bela IV., rex Hungariae, lapicidis suis Benedicto et Petro, filiis Chepani, pro
fidelibus servitiis quattuor aratra terrae (serius Stránka nominatae), de terra Socovce
exceptae, in metis a Detrico, comite de Zvolen, accurate descriptis, sub libertate filiorum
iobagionum de Turiec confert, nconcussum quippe permanet, quod regio patrocinio
communitur. Proinde ad universorum notitiam tenore praesentium volumus pervenire, quod
nos in Thurocz de terra nostra Zoczowcz vocata terram ab eadem exceptam ad quatuor aratra
sufficientem a parte occidentali et metis undique distinctam de plenitudine nostrae gratiae
Benedicto et Petro, filiis Chepani, lapicidis nostris, et per eos suis haeredibus haeredumque

suorum successoribus pro sua fidelitate et servitio duximus perpetuo conferendam, ut iidem
eandem libertatem per omnia habeant, qua Jiliiiobagionum de Thurocz perfruuntur eosque
per fidelem nostrum Detricum, comitem de Zoulum, in possessionem dietae terrae feeimus
introduci. Et sieut idem Detrieus comes nobis in suis litterisl intimavit, metae terrae
memoratae taliter distinguuntur: prima meta eius ineipit a parte orientali in rivulo, qui oritur
inter ipsam terram Zoezowez et per eundem rivulum vadit superius inter paludem ad partem
meridionalem et de ipsa palude exiens tendit ad partem occidentalem et tenet metam cum
villanis Czernakowa, ubi sunt metae terreae; hinc vadit per frutetab usque terram Rechkonis
et ibi tenet metam cum ipso Rechkone et inde vadit per unam viam ad oeeidentem per
fenetum usque fluvium Thwroez et ibi pro meta est arbor salieis; et hinc per dictum fluvium
Thwrocz vadit inferius ad plagam semptentrionaem usque montem, qui est sub ecclesia
virginis gloriosae; et inde ascendit superius usque ecclesiam nominatam et iuxta ipsam
ecclesiam pergit ad locum fori et transeundo ipsum locum folÍ vadit iuxta arborem ilicis usque
ad arborem pomi; et hinc descendit per locum lutosum usque praedictum rivulum ibique
terminatur. In cuius rei memoriam et perpetuam fir- mitatem praesentes dedimus litteras
duplicis sigilli nostri munimine roboratas. Datum pemanus magistri Smaragdi, electi ecclesiae
Colocensis, aulae nostrae vicecancellarii dilecti et Jidelis nostri, anna dominicae inearnationis
millesimo ducentesimo quinquagesimo octavo, sexto calendas octobris, regni autem nostri
anna vicesimo tertio.
Regeszta:
TELJES SZÖVEG magyarul: Béla, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia,
Horvátország, Ráma. Szerbia, Galicia, Lodoméria és Kunország királya jelen oklevél betűivel az
Üdvözítő Megváltó minden hívének tudomására hozza, kijelenti, és megerősíti!
Latin regeszta: IV. Béla Magyarország királya az ő kőműveseinek,/Lapicída=kőműves!/
Benedeknek és Péternek, Csépán fiainak, az ő hűséges szolgálataikért négy Aratrum földet /
négy ekealj= 4 x 150-200 hold nemesi aratrum!/ /Ez a később Strankanak nevezett falu!/
Szosóc földjéből kivett és elkülönített földet adjuk, melynek határai Detric
Zólyomi comes által meg lettek jelölve, pontosan meghatározva, hogy megvédjék a
területüket, és ne keverjék össze állandóan más Túróci szabad jobbágyok fiainak
birtokhatáraival!
Ennek megfelelően mindenki tudomására hozzuk jelen akaratunkat, hogy el akarjuk érni, hogy
a mi Sosoci földünktől és vidékétől a négy ekealj teljesen körülhatároltassék és
elkülöníttessék, kifejezve a mi hálánkat Benedeknek és Péternek, Csépán fiainak, a mi
kőműveseinknek! az ő hűségükért és szolgálataikért, úgy döntöttünk, hogy nekik és rajtuk
keresztül az ő összes örököseiknek örökkön örökké odaadjuk, úgy, hogy azok ugyanazon

szabadságokkal bírhassanak mindenben mindig, mint a többi túróci jobbágyok élveznek a mi
hűséges Zólyomi comesünk, Detrik által tisztességgel beiktatva a birtokba, úgy ahogy azt a mi
Detrik comesünk jelezte felénk! Így különböztetve meg a fent említett felosztást: Először is
kezdődik a keleti határon egy patakkal, mely mellett felemelkedik a
Sosóci föld mellett, ugyanazon keresztül megy, és átrohan a déli rész
felső része és a tó között, ugyanazon mocsár részén elhajlik nyugatra,
és tart Villa Csernakouig, amely földnél célba ér, innen tovább megy
egy gyümölcsös és Rechk földje között, és ugynazon Rechk földje felé
tart, és ott egy út, amin haladva végül eléri a Túróc folyót, és ott a határ,
ahol egy terebélyes, nagy fa áll! / Soszóc =Sózott Fa!/És ezen a módon megy a
Túróc folyó oldalán, egy domb alatt, amelyen van a Boldogságos Szűz Egyáza, /
ez Szent Mária helység!/majd felfelé halad, az előbb említett egyház felett, a templom
mellett, átmegy piacon, és eléri az oklevélben már említett helyet, ahol egy Magyalfa és egy
almafa áll, és lemegy a már említett patakig és ott véget ér!
Örök emlékezetül ezen oklevelünket ellátjuk kettős pecsétünkkel. Kiadatott Smaragd
mester, választott eklézsai Collocensis keze által, a mi szeretett és hűséges udvari
alkancellárunk keze által!
Az úr 1258. évének, október havának calendosa hatodik napján, uralkodásunk 23. évében!
Fenti elektronikus elérhetőség (és forrás): - CDES II. 425.

A fenti pirossal kiemelt szöveg bizonyítja, hogy Villa Chernakou
Mosóccal azonos, mely a Csernakou erdőből lefolyó Csernakou vize
két ágának és a Rybnik pataknak ak "mosott", áradmányos,
termékeny, feltöltött területén van.
A JOBBÁGY SZÓ: Királyi jobbágy = királyi hűbérest jelent! A várjobbágy pedig a
zólyomi vár alá rendelt, nem teljes szabadságú nemest jelent. A túróci
"jobbágyfiúk" ("filii jobbagii") helyesebben fordítva: "jobbágyok fiai"
szóhasználat minden túróci nemesnek a megnevezése, vagyis a " királyi
jobbágyoknak" (=királyi hűbéreseknek) is, és a várszolgálat alá rendelt
"várjobbágyoknak" (= a vár katonai szolgálata alá rendelt, vár-hűbéreseknek) is

az általános megnevezése!
De van aki a "várjobbágyot" érti alatta.
Jobbágy = vazallus= hűbéres, vagyis nemes! A török jogubi= kapitányok = jobbak
szónól származik. A honfoglalás óta használt kifejezés! A "jobágyurak pedig az
országos főméltóságok! A nádor is JOBÁGYÚR!
(A középkori általánosan használt parasztjobbágy is valójában a jobbágytelek
révén a földesurának a vazallusa volt!)
Megjegyzések: Villa Chernakou határa elért idáig! Nagyon nagy terület!!!
8/ 7. §.
A Hank familiából származó családok XII. századtól induló, kezdeti családfái,
melyből áttekinthetjük, miként ágazott szét a Hank familia: Folytatás a következő oldalon!



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 31
Tegnapi: 77
Heti: 375
Havi: 745
Össz.: 25 934

Látogatottság növelés
Oldal: 8. fejezet Túróc vármegye birtoktérképei, és Bisztrricska, valamint Kisbisztricska (Jahodnik) Túróci
A lehotai másképp királylehotai,kisrákói és bisztricskai Lehoczky nemzetség - © 2008 - 2024 - lehoczkykronika.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »