3. Fejezet:

A Család címerei

 

1563. decemberében I. Imre fiai János, Lénárd és unokatestvérük, Márton részére a még év végéig uralkodó I. Ferdinánd királytól és a már az év szeptember 28-án megkoronázott Miksa királytól ősi törzsökös nemességük megerősítése mellett, a hagyomány szerint IV. Béla által szóban adományozott fél lábon álló daru alá, a család "Kisrákói" előnevére célzólag még egy rák adatott. Ugyanez a daru adományoztatott már azon év júniusában a rokon eredetű Prónayaknak is, de ott a daru egy sziklacsúcson ülő koronában áll. Mindkét címert a két család Liptóban is és Túrócban is 1583-ban hírdette ki!

A Prónay címer képe:

 

A "kisrákói Lehotai Lehoczky címer", másként "kisrákói és bisztricskai", másként "Lehotkai" (Kis-Lehotai) címer: kék mezőben egy fél lábán álló daru, mint az éberség jelvénye, a felemelt jobb lábában egy arany kövecset markol, és az alatta ezüst mezőben fekvő vörös rák hátán áll. Az ezüstsisak ötágú  aranykoronájában a pajzsbéli daru ismétlődik. A rák a  család kisrákói előnevét jelképezi. Ezen új címert 1563. decemberében adományozta a még év végéig uralkodó I. Ferdinánd király és fia, a már ez év szeptember 28-án megkoronázott Miksa király. A királyi udvarnál ez volt a család hivatalos, adományozott címere. Az 1563. évi adománylevél szövege szerint, "a darut, mint szóbeli címeradományt, az hagyomány szerint IV. Béla király adta a család őseinek, Beke, Csernyik és Lork (Lauren comes) lovagoknak, Kozma comes fiainak, Znió váránál tett őrködési szolgálataikért. Ezt a címert és a család ősi törzsökös nemességét megerősíti I. Ferdinánd király." - Míg a irálylehotai címer: a pajzsban zöld alapzaton, kék mezőben nyilazó vitéz, mely árnyképi körvonalaiban megegyezik a daru árnyképének vázlatos rajzával, s logikusan következik, hogy a vitéz rajza a daruból lett! A vitéz felett hold és csillag ragyog, mint az éberség jelképei, a sisak koronájában pedig, egy, a nyakán nyíllal átlőtt szarvas szökell széttárt sasszárnyak között. A szárnyak is valójában a darura emlékeztetnek, mely szintén az éberség jelvénye, ugyanúgy, mint a hold és a csillag is. Ez a szarvas Királylehota címere is, lomboktól ölelve. Valójában ez a szarvas volt az ősi, önként választott, és hagyomány jogon viselt címer, ez alá lett téve a daru az új címer adományozása után, de stílusában a nyilazó vitéz illett a címerbe így a daruból vitéz lett, mely körvonalában teljesen megegyezik a fél lábon álló, jobb lábával kövecset tartó daruval.

 

A fenti vésett címer az alsókubinyi ág egyik ezüstszelencéréjéről lett fényképezve!

 

Márton tábornok 1705. évi bárói címere, melynek pecsétje Pest vármegye levéltárában
található: négyfelé osztott pajzs; - az első és a negyedik mezőben a kisrákói címer: a rák hátán álló daru;- a második, vörös mezőben arany, kettősfarkú oroszlán karmaiban arany napot és csillagot tart; míg a harmadik mezőben zöld hármas-halmon, vörös háttéralapon fekete sasszárny előtt fehér kettős-kereszt. Sisakdísz a pajzs fölött kettő látható: az első sisak koronájában páncélos vitéz áll két kezében török lófarkas zászlókat lenget; a másik sisak koronájából egy páncélos kar nyúlik ki, kezében török kardot (jatagánt) fog s vele a lenti, vízszintes irányból felfelé suhint. A címerleírás a fenti rajzra vonatkozik, Johan Siebmacher :
Wappenbuchból . (Tud. Akadémiai Könyvtár IV. kötet: 15-21 "L" betűs kötet. Könyvtári Kat. sz. 255. 075.) De lásd a lentebbi színes címert, melyet Lehoczky Márton tábornok valójában használt:

 

A fentebbi, színes bárói címer a Nyitrai Ferences Convent Protokollkönyvében látható. Márton tábornok, mint látjuk itt, művészibb változatban használta a címerét, mint ahogy máshol szerepel a heraldikai leírásokban és rajzokon. Mint látható, itt az egyik sisakon a páncélos vitéz a törökök zászlóit a kezével kettétöri. A másik sisakon pedig a páncélos kar nem jatagánnal suhint, hanem a markában tartott kardra egy török fej van rátűzve. Itt a daru nyaka át van lőve nyílvesszővel, utalva a nyakán nyíllal átlőtt szarvas címerre!
Tudni kell azt, hogy Magyarországon címeradományt oklevélben csak 1326-tól adományoztak királyaink, akkor is csak szóbeli leírást tartalmazott az oklevél, képi ábrát pedig, csak a XIV. század végétől adományoztak! A korábbra datált címeres-levelek hamisítványok. A Lehoczkyak daru címere is csak szóbeli adományozásról szóló hagyomány, mely oklevélbe lett foglalva 1563-ban, a király által, mintha azt IV. Béla adta volna! Az 1326 előtti címerek  gyakorlatilag önként felvett címerek. Így, az ősibb, szarvas címer, mely Királylehotának, a család Kompozitorátusi (közbirtokossági) hitbizománya központi községének is a címere, szintén önként felvett címer. Ezen címer alá lett téve később a daru, melyből átalakulva, idővel a nyilazó vitéz lett. - Aki lerajzolja, s előtte felvázolja a két ábrát, láthatja, hogy a vázlatrajz szerkezete azonos!

 

Egy kis heraldika bővebben, interten kattintson ide: http://nemokutyus.hupont.hu/17

 

 

 

 

 

Alább: Beniczky címer:

 

Oldal: 3.fejezet A család címerei
A lehotai másképp királylehotai,kisrákói és bisztricskai Lehoczky nemzetség - © 2008 - 2024 - lehoczkykronika.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat